Néztem az égen kirajzolódó görög éjszakát
Csillagfény tengerében
Jó uram koldusként, vakon kereng a
Hatalmas várnak börtönében
Hová vet sorsom, hiába kérdem..
Zsoldosok dúlását meg sem értem
Új hajnal fénye virrad- e még rám?
Vagy becstelenség?
Kolostor- magány?

Látom, a szolganép kínhalált halt
A kincseket adná elő a hadnak
Részeg tivornya lármája zajlik, a prédán
Karddal összemarakodnak
Hová vet sorsom, hiába kérdem
Szép Szülőföldemtől messze tértem
Órák a percek, tán végzetem vár
Vagy becstelenség, kolostor- magány

Zászlók lobogtak, és kürt hangja szólt
Csillagok hulltak, császár vére folyt
Gyűlölettel harsant köznép szava
A Szent Palotába lázadás hatolt
Híveid, Császárné, elfogytanak
Mentsd puszta életed, óvd meg Magad
A zárda mélyén, ha sorsod fordul
Majd újra a trónról hallatszik szavad

Kérlek, Öregisten, áraszd meg a vizet!
Apám ajtajáig vigyen el engemet!
Vigyen el engemet szép szülőhazámba
Lelkemnek e földön nincsen
Nyugovása
Nem lész nyugovása lelkemnek e földön
Tág rónára vágynék, s
Vár aranyos börtön
Segíts, Öregisten! Áraszd meg a vizet!
Puszta szél hazába vigyen el engemet!


Lyrics submitted by Howodd27

Árpádházi Margit Balladája song meanings
Add your thoughts

No Comments

sort form View by:
  • No Comments

Add your thoughts

Log in now to tell us what you think this song means.

Don’t have an account? Create an account with SongMeanings to post comments, submit lyrics, and more. It’s super easy, we promise!

Back to top
explain